8. - Sivár napok  

Sivár napok jöttek nekem. 

Eldöntöttem, hogy mostantól utálom a halloweent. El sem hiszem, hogy lehet ekkorát csalódni emberekben. Itt főleg Tomiról beszélek, akit hiába kérdeztem, meg, hogy mégis mi volt ez az egész szombaton, csak annyit mondott, hogy jól néztem ki, és, hogy csak szimplán meg akart csókolni. Csak úgy. Mert tetszettem neki a ruhában. Anitával simán szakított, nem volt szívbajos, habár Anita tökre sokáig próbálta rendbe hozni, és még ő(!!) kért bocsánatot Tomitól. Azért sajnáltam szegényt olyankor mikor hallottam egy-egy beszélgetésüket. Viszont akkor már nem, mikor elkezdett sértegetni, hogy csak mert egyszer képes voltam normálisan kinézni (köszi) attól nem kell elvennem a pasiját. Közöltem vele, hogy nem akartam elvenni a pasiját, és, hogy nem tehetek arról, hogy Tomi bunkó.

Gergővel nem beszéltünk egy árva szót se. Amit egyébként nem csodálok.

És, ha ez még nem lenne elég, vélemények kereszttűzébe kerültem. Anett például tökre leszidott, hogy hogy gondolom én ezt az egészet. Danival táncolok, beszélgetek, elvagyok, Tomival csókolózom közben Gergőbe vagyok szerelmes. Azt hiszem. Szóval miután ő kidühöngte magát az egész helyzeten nem kívánt tovább foglalkozni az egésszel, így tőle nem várhattam támogatást. Anyum annyit mondott, hogy döntsem el melyik srác, majd mikor megértette, hogy Gergő az Ő akkor megnyugodott és mondta, hogy tisztázzam a helyzetet a másik kettővel.

Anna csak annyit mondott, hogy nem érti Gergőt, viszont állást nem foglalt különösebben. Eszter meg pont, hogy tisztára kiakadt Tomira és Gergőre is, és addig, amíg ő velük veszekedett, velem nem tudott mit kezdeni. Jobban érdekelte igazából, hogy a fiúk szemetek voltak, mint hogy mi van velem.

Ja, és Danival is sikerült tisztázni a dolgokat, megmondtam, hogy én tökre bírom, de nem tetszik vagy ilyesmi (bár nem egy bányarém), és elfogadta. Továbbra is beszéltünk, bár lényegesen kevesebbet. És ahogy láttam nem érte túlzottan megterhelően, ugyanis a bulit követő hét másodikfelében már egyik osztálytársával kavart. Pff. Hosszú életű kapcsolatot akart nyilván.

A második héttől úgy döntöttem nem érdekel és nem foglalkozom az egésszel. Majd rendbe jön minden. Remélem.

Biológiára kipakoltam és bedugtam a fülembe a zenelejátszóm és miközben lement néhány depis Three Days Grace szám a ceruzámat piszkáltam. Elgondolkoztam. Mindenhez van valamilyen tantárgy. Mindent becsoportosítunk valahova. Például Einsten elméleteit a fizikához. Azt, hogy miből áll a víz (érthetetlen, hogy az ilyenekkel minek foglalkoznak az emberek) a kémiához. A számokat a matekhoz. Akkor a szerelemmel mi a helyzet? Ahhoz miért nincs tantárgy? 

>>>>>>>>> 9. - Nem várt segítség